El Camino két keréken

El Camino két keréken

8. nap 2016.08.06. szombat

2016. október 17. - Ica és Miklós

Napi táv: 98.12 km
Össz. km: 555.73 km
Start: Calzada del Coto után kb. 10 km
End: Astorga, albergue

Gyönyörű volt a ma reggel! Ilyen napfelkeltét még soha nem láttam. Enyhe szellő fújt, néha végigsimította a búzamezőt, aranyfényben hullámzott, ragyogott az egész határ. Nagyon szeretem a reggeleket! Lassan, egy ütemben ébredünk a természettel. Tudom, hogy ezt már írtam, de egyszerűen nem tudok vele betelni. Csendben nézem, ahogy Miklós elkészíti a tejeskávét,

A gyalogút mellett szinte karnyújtásnyira jó minőségű aszfaltút kanyarog. Benyomtuk a "tempomatot" 23 km/órára, a lejtőkön pedig ami a csövön kifér Túl sok látnivaló nincs, faljuk a kilométereket.

Korán Leónba érkeztünk. Gyönyörű az óváros. Szűk, nyüzsgő, déli hangulatot árasztó utcák, pezsgő élet. Lélegzetelállító katedrális.
A több napra maradás terve Leonban is megdőlt. Tekeregtünk a városban, beleszagoltunk, megebédeltünk, de mindkettőnknek mehetnékje volt. Minél előbb ki a nagyvárosból! Értelmet nyert a közhely, miszerint: AZ ÚT MAGA A CÉL! Jó érzéssel tölt el amikor haladunk, amikor egy újabb kisváros központjában megpihenünk, fagyizunk, kávézunk.

Leonban történt egy érdekes eset. Ebéd után épp egy kávézót kerestünk, amikor Miklós mellé lépett egy öreg pap és beszédbe elegyedtek. Miután megtudta, hogy Budapestről jöttünk, elmondta, hogy egy barátja ott tanult. Tanácsolta, hogy a nagy katedrálisok mellett látogassuk meg a kis templomokat is, majd Miklós karjára tette a kezét és mindkettőnket megáldott. Furcsa és nagyon megható, felemelő érzés volt ott a forgalmas útkereszteződésben.

Leon után is folytatódott a jó út, gyorsan tudtunk haladni. 
Ma először nem sátorban alszunk. Kipróbálunk egy albergue-t. Hu, majd meglátjuk. Mindenesetre feltöltjük az összes kütyünket.

Hatalmas szállás, a bejárat mellett orvosi szoba, sorban állnak a gyalogosok, kezeltetni a lábukon lévő vízhólyagokat. Több közösségi szoba, mindenhol önkéntesek dolgoznak. A bringások egy földszinti szobában kapnak helyet, a szobában 6 db. emeletes ágy, mind megtelt. Sohase aludtam még 11 pasival. :) A mellettünk lévő helységben vannak a biciklik.

Miklós az alsó, én a felső ágyat foglaltam el. Körülöttünk állandóan mindenki sietett, kapkodott. Beszaladt valaki a szobába, kivett vagy betett valamit a zsákjába, kirohant-berohant, mintha egy burleszk filmbe csöppentünk volna. Reggel ugyanez volt. Figyelni kellett az órát, mert 8-ig el kellett hagyni a szállást. Már elszoktunk ettől. A mi kis nyugodt, ráérős tempónknak ez nagyon furcsa volt. Eddig a nappal keltünk és nyugodtunk, a friss forrásvízben való mosás, tisztálkodás is kellemesebb, mint itt a sok zarándok között. Végül is azt hiszem, egyáltalán nem rossz, érdekes élményként fog megmaradni.

Sok albergue-be benéztem eddig, mivel 15-20 kilométerenként pecsételünk. Vannak igazi oázisok is. Akár nagy, akár kicsi, mindenhol végtelen kedvességgel fogadnak, mintha öröm lenne nekik, hogy pecsételhetnek.

És végül meg kell állapítom, hogy a vágtázó, szembe fújó szél nem barátja a bringásnak.

Buen Camino!
Ica & Miklós
Etap 8.

etap8.jpg

 A lenti kép egy galériát takar. Kattints rá!

 8. napi videó. León - Astorga:

A bejegyzés trackback címe:

https://elcaminoketkereken.blog.hu/api/trackback/id/tr9411813277

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása