Napi táv: 37,38 km
Össz: 911,5 km
Indulás: Muxia
Érkezés: Estorde
Szállás: Caming Ruta Finisterre
Reggel a gyalogos zarándokok már 6 óra előtt mozgolódtak, és hétkor már mind elindultak. Mi és egy másik bringás pár még fél kilencig szunyókáltunk. Ekkor már finoman ugyan, de lassan kisöprögettek minket :)
Megvettük a reggelinket, és lementünk a partra az "öreg hölgy bárkája" árnyékában reggelizni. Hárman költöttük el a reggelit, mert egy tündéri kutyus is hozzánk szegődött.
Félúton Finisterre felé egy erdei pihenőnél megálltunk frissíteni, és a padon hagytam a sisakom a kamerával a tetején. Négy km után vette észre Miklós, hogy nincs a fejemen. Nem szoktam elhagyni a cuccaim, de ezen az úton már ez a második. Miklós fordult érte vissza, szerencsére meglett.
Kora délután érkeztünk abba a kempingbe, ahol már tavaly is laktunk. A "helymutogató fiú" az előző évi helyünkre jelölte ki a kis birtokunkat. Szuper hely! Mandulafenyők árnyékában, jól szeparált, óceáni panorámával.
Egy könnyű ebéd után vettünk egy üveg bort, majd lementünk abba az öbölbe, amit még tavaly fedeztünk fel. Ez a mi öblünk.
Nagyon érdekes volt a kora este megérkező dagály. Szemlátomást foglalta el a partot a víz. Minden egyes szelíd hullám, közel fél métert jelentett. Nem egész egy óra alatt 25-30 méterrel lett keskenyebb a part. Ahol a víz megjelent, kis rákocskák bújtak elő a kövek alól.
Az egész délután édes semmittevéssel telt.
Buen Camino!
I & M
Muxia-i hangulat:
Teljes: