El Camino két keréken

El Camino két keréken

2019.08.19. 11. nap Udine - Budapest SUMMA SUMMARUM

2019. szeptember 13. - Dr. Gubán Miklós

Start - Cél: Udine - Bécs -Budapest

 

Hát most már valóban itt a vége, robog a vonat velünk Bécs felé, majd Bécsből haza.

Az út csodálatos.

Jól szervezett, jól átgondolt, jól jelölt.

A szakaszok teljesíthetők, vannak komoly erőfeszítést igénylők, és vannak pihentetők.

Az út minősége kifogástalan.

Túlnyomórészt kiváló minőségű aszfalt, a többi jól járható murvás út. (Kemény föld, apró kavics.)

Mondjuk 1-1 nagy eső után itt lehetnek kisebb nehézségek.

Többször eltűnődtünk, hogy hol vannak a kátyúk? Pedig itt aztán vannak kemény telek.

Hogy-hogy nincs tele az út a gyökerek kitüremkedésével? Pedig javarészt erdős a terep.

A szállásokról.

Ha sátorral tervezed az utat, az egyes szakaszok vége felé mindig találsz kempinget.

Kivéve Tarvisio és Udine. Itt célszerű előre szállást foglalni.

Készpénz fontos, több helyen nem lehet kártyával fizetni.

Az árakról.

A kempingek 17-25 € / 2 fő között mozogtak, csak Grado volt drágább: 33 €.

Jó szívvel ajánljuk mindenkinek az utat, aki szeret bringázni, a természet és a szép városok szerelmese és megbújik benne egy kis kalandvágy.

Az út hivatalos honlapján minden fontos infó megtalálható, a tartalom naprakész.

https://kerekpar.karintia.com/…/elm…/alpok-adria-kerekparut/

Köszönjük mindenkinek aki velünk volt!

Ica & Miklós

10. nap 2019.08.18. Grado - Udine

Start: Isola Volpera

Cél: Udine

Napi távolság: 54.43 km

Össz. távolság: 547.04 km

Szállás: Affittacamere Via Melegnano

http://www.booking.com/Share-tvtmcV

 

Reggel kényelmesen készülődtünk, hisz bőven volt időnk, ismertük az utat visszafelé Udinébe.

Kicsit időztünk az Aquileia-i romoknál, kicsit többet időztünk Palmanovában. Itt, a főtéren költöttük el az ebédünket, isteni volt a lasagne. https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t4c/1/16/1f642.png:)

Palmanovában úgy döntöttünk (bízva a vasárnapi és szieszta idei kicsi forgalomban), hogy letérünk a bringás útról és az SR 352-es számú utat választva, jócskán rövidítünk.

Jó döntés volt!

A két nappal ezelőtti szállásunk már várt minket.

Kis pihenő után bementünk az óvárosba, gyönyörködni egy kicsit.

Estefelé a Piazza Della Liberta tér egyik hangulatos bárjában ünnepeltük meg a névnapomat. https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t4c/1/16/1f642.png:)

Buon viaggio!

Ica & Miklós

 

9. nap 2019.08.17. Isola Volpera - Grado - Isola Volpera

Útvonal: Isola Volpera - Grado - Isola Volpera

Napi távolság: 15.1 km

Össz. távolság: 492.61 km

Szállás: Camping Paradise Island

http://www.campingisoladelparadiso.com/

 

Reggeli után bekerekeztünk Gradoba, hogy kicsit jobban megismerjük a várost.

Tegnap észre sem vettük, hogy milyen hangulatos óvárosi részei is vannak. Kerekeztünk, sétáltunk, élveztük az olaszos hangulatot. Egy tradicionális étteremben kagylós házitésztát ettünk, fagyiztunk, lazultunk.

Szerettünk volna emlékbe venni, valami Alpok-Adriás biciklis kacatot, de az egész városban semmit sem találtunk. Több helyen azt sem tudták, hogy miről beszélek. https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/tcb/1/16/1f641.png:(

Pedig folyamatosan érkeztek a bringások.

Téblábolnak, nézik a GPS-t, mindenki tanácstalan egy kicsit.

Valahogy nincs lezárva az út. Jó lenne valami dedikált befejező hely.

Az út hivatalos web-lapjan a jelölés egy hangulatos "iránytű" parkban ér véget, de itt semmi nem utal a túrára.

A délutánt a parton töltöttük, pihentünk, feltöltődtünk, végig gondoltuk az elmúlt napokat, készültünk a holnapra.

Buon viaggio!

Ica & Miklós 

8. nap 2019.08.16 Udine - Grado

Start: Udine

Cél: Grado

Napi távolság: 66, 9 km

Össz. távolság: 477, 51 km

Szállás: Camping Paradise Island

http://www.campingisoladelparadiso.com/

 

Ma is 9 után kicsivel indultunk, de már Grado belvárosában ebédeltünk.

Az út szinte végig sík, lehet nyomni a pedált:) Meglepő, hogy itt a vége felé sokkal kevesebb bringással találkoztunk.

Félúton egy szép erőddel körbevett városba érkeztünk, Palmanovába. Nagyon meleg volt, így csak egy kört tettünk a város főtere körül.

Aquileia római kori fórumának maradványai közvetlenül kerékpárút mellett vannak. Észak Olaszország egyik legjelentősebb archeológiai lelőhelye. Ezután már egyenesen Gradoba mentünk.

Érdekes, hogy Grado tulajdonképpen egy szigetváros, és egy 5-6 km-es gáttal van összekötve a kontinenssel. A gát mindössze egy kétsávos autóút + 1 kerékpárút szélességű.

A szigorúan vett Alpok - Adria kerékpárút itt ér véget.

Egy kis térre érkeztünk, készítettünk pár fotót, kinéztünk a tengerpartra.

Tekeregtünk a városban, ebédeltünk, majd

úgy döntöttünk, hogy a Camping Paradise Island lesz két napig a szállásunk. Ez a belvárostól kb. 5 km visszafelé, a gát északi részénél, egy pici sziget a Grado-lagúnában.

Kissé retró hangulatú, de van minden ami kell.

Most úgy látjuk, hogy aki a tengert akarja élvezni, nem ezt a helyet kell választania.

A part szép, homokos, árnyas fák, de a tenger iszapos, kissé nehéz bemenni.

Nagyon jól esett ejtőzni a parton https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t4c/1/16/1f642.png:)

Buon viaggio!

Ica & Miklós

 

7. nap 2019.08.15. Gemona - Udine

Start: Gemona

Cél: Udine

Napi távolság: 63.38

Össz. távolság: 410.61

Szállás: Affittacamere Via Melegnano

http://www.booking.com/Share-tvtmcV

 

Ma igazán elköszöntünk az Alpoktól. Nagyon érdekes volt látni, hogy szinte hirtelen véget érnek a hegyek. Ha balra néztünk zord csúcsok, ha jobbra tekintettünk a Pó-síkság.

Az út eseménytelenül telt, szinte egyhuzamban lenyomtuk. A mezőgazdasági területeket álmos falvak szakítják meg. Az útviszonyok azonban nagyon változatosak voltak. A "sztrádaminőséget" különböző típusú murva út, majd vízátfolyásos földút váltja. A szint ingadozik, de csak rövid szakaszokon.

Az út javarészt sík, 2/3 részénél kisebb emelkedőkkel. Ezek hoztak kis izgalmakat a mai útba.

Feltűnt, hogy nagyon kihalt minden.

Bizony Nagyboldogasszony ünnepe van. Az egyik kis falu nagyon szép templomába bementünk és ott jöttünk rá, hogy milyen ünnep van.

Udinébe egy óra körül érkeztünk. Déltől már valóságos szenvedés volt, mert minden házból, minden parkból ínycsiklandó grillezés illata áradt.

Egyszer csak észrevettük, hogy az Udinei Közösségi Parkban szabadtéri grill bár működik.

Hát lehet ezt kihagyni? SOHA! https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t4c/1/16/1f642.png:)

Jó hangulat, jó kaja https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t4c/1/16/1f642.png:)

A hatalmas adag husik után tele energiával indultunk tovább a szállásunkra.

Mivel itt sem láttunk kempinget, tegnap este Bookingon foglaltunk egy olcsó szobát a belvároshoz és az útvonalhoz közel.

Nagyon kellemes meglepetés volt, egyszerű, tiszta, zárt belső kert. Kv, tea, víz, mindennel felszerelt. A zuhanyzó nem privát. A házigazda egy édes kislány.

Olyan kellemes hely, hogy egyből lefoglaltuk visszafelé is, hiszen innen fog indulni a vonatunk Bécse.

Kis pihenőt követően már csomagok nélkül (egész furcsa volt) fedeztük fel Udinét.

Hátha valaki a közelében jár, mindenképp térjen be ide. Nagyon hangulatos az óváros.

Keresztül-kasul kerekeztük.

Hazafelé egy nagy plázában bevásároltunk reggelre. Ez ünnepen is nyitva volt.

Most épp a szállásunkon a kertben a szőlőlugas alatt dinnyézünk, élvezzük a kellemes nyárestét.

Buon viaggio!

Ica & Miklós

 

5. nap 2019.08.13. Villach - Tarvisio

Start: Villach

Cél: Tarvisio helyett Camporosso

Napi távolság: 44.52 km

Össz. távolság: 278.23 km

Szállás: Hotel e Ristorante Spartiacque

http://www.hotelspartiacque.com/

 

Már teljesen hozzászoktunk a reggeli lustálkodáshoz, de ma már fél 10 körül elindultunk. https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t4c/1/16/1f642.png:)

Az első 20 km-t gyorsan lenyomtuk, síknak tűnő vidék, de enyhén emelkedik szinte végig. Javarészt erdős terület, pár apró falvacskával.

Elköszöntünk a Drávától is. Nem maradtunk folyó nélkül, a Gail partján kerekeztünk. Kicsit üldögéltünk is a partján.

Az Alpok egekbe törő csúcsai újra egyre közelebb kerültek hozzánk. Szinte függőleges, gleccserek vájta mélyedésekkel barázdált sziklafalai ragyognak a napsütésben.

Néha felbukkan 1-1 hófoltos csúcs is.

Az emelkedők egyre meredekebbek, de bírható. A sebességünk csökkent kicsit.

Tarvisionál értük el az Olasz határt.

Nagy fényképezkedést követően Olaszország azonnal egy 15%-os emelkedővel mutatkozik be. Még jó, hogy nem túl hosszú https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t4c/1/16/1f642.png:)

Tarvisioban nincs kemping és az összes szálláshely foglalt. Tarvisora ki kell tenni a megtelt táblát. https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t4c/1/16/1f642.png:)

Gyors szálláskeresés után 4-5 km-re találtunk egy kis hotelt, egy tündéri falvacskában, Camporossoban.

Szlovén nyelven a falu neve a "béka helyét" jelenti. Még kiderítésre vár, hogy miért. https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t4c/1/16/1f642.png:)

Szóval ma ágyban alszunk, és terített asztalnál fogunk reggelizni. https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t4c/1/16/1f642.png:)

Buon viaggio!

Ica & Miklós

 

 

 

 

 

6. nap 2019.08.14. Camporosso - Gemona

Start: Tarvisio helyett Camporosso

Cél: Gemona

Napi távolság: 69.30

Össz. távolság: 347.53 km

Szállás: Ai Pioppi Camping

https://www.aipioppi.it/

 

Hát a jószerencse továbbra is velünk van.

Éjjel akkora viharra ébredtünk, hogy ihaj. https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t4c/1/16/1f642.png:)

Kicsit kellemesebb egy hotel szobájában hallgatni a viharos szél süvöltését, az özönvízszerű eső kopogását. https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t4c/1/16/1f642.png:)

Hiába nem kellett a sátor száradására várni, így is csak tíz óra előtt indultunk. https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t4c/1/16/1f642.png:)

Ez a szakasz maga a bringás álom.

Egy régi vasúti nyomvonalon halad, viaduktok, alagutak segítik a gyors haladást. Nagyon hangulatos, hogy meghagyták a régi állomásokat, a peront, van ahol még egy vasúti kocsit is.

Néhány állomás presszó, bringás pihenő, ill. mini szervízként üzemel.

Az út tökéletes minőségű aszfalt. Szinte folyamatosan, enyhén lejt.

Miklós 30 km/h-ra "kapcsolta a tempomatot", így nem volt más dolgunk, csak tartani a tempót és gyönyörködni a tájban.

Egy szűk völgyben kanyarog az út, az Alpok újra teljes pompájában ölel körül.

Többször meg kellett állni magunkba szívni a látványt. A csúcsokat, a vízeséseket, a kanyargó szorost.

Venzone a szakasz vége. Ez egy újabb gyöngyszem. Középkori hangulatot árasztó (földrengés után az elmúlt évtizedekben teljesen felújított) főtere maradásra csábít.

A kemping innen még kb. 5 km-re volt. Nézegettük, hogy itt ebédeljünk, vagy menjünk tovább, amikor találtunk egy hihetetlen hangulatos kis kerthelyiséget. A pincér kislány annyira szép volt, és olyan kedvesen invitált, hogy Miklós azonnal döntött. Maradtunk 

A kempingbe menet még megvásároltuk a holnapi reggelinket.

Már 3. alkalommal választjuk ugyanazt a kempinget, amit egy mozgássérült csoport. A segítőik már javában építik a tábort, mi pedig a sátor előtt borozgatva várjuk, hogy a sport kerekesszékesek is megérkezzenek. Fantasztikus teljesítmény!

Buon viaggio!

Ica & Miklós

 

4. nap 2019.08.12. Spittal - Villach

Start: Draufluss Camping, Spittal

Cél: Villach

Napi távolság: 45.3 km

Össz. távolság: 233.71 km

Szállás: Camping Seehof

https://www.campingseehof.at/

 

Este a sátrunkat kb. 2 méterre vertük fel a Drávától, így a szokásos vizes reggelre ébredtünk.

Ráadásul a szomszéd lakókocsis kutyája bepisilt az előterünkbe, így mostunk, fertőtlenítettünk.

A kutyapisi mellé egy kövér csiga is beköltözött. https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t4c/1/16/1f642.png:)

Igy kényelmesen reggelizgettünk, pakolászgattunk, várva a száradást. 10 óra körül gurultunk ki a kempingből.

Az út az R1-es bringaúttal közös nyomvonalon halad.

Szinte teljesen sík, kukoricatáblák és ligetes részek váltják egymást, végig a Drávát követi.

Nagyon jó volt az út, bekapcsoltuk a "tempomatot" 20 km/h-ra és nyomtuk. Pörögtek a kilométerek.

Kb. 25 kilométer után álltunk meg pihenni, és már maradtunk is ebédig. (Cafe Mosaik)

Nagyon finom házi tésztába töltött kapros rikotta, vajas öntettel, nagy tál friss, vegyes salátával. Kis szieszta után folytattuk a tempót, kettő óra előtt már Villachban voltunk.

Gondolkoztunk, hogy tovább tekerünk, de úgy döntöttünk inkább tartjuk a szakaszokat és olyan szép kempinget találtunk, hogy az is maradásra csábított.

A kemping egy fenyvessel körülvett tó partján fekszik, a tó vize kellemes, langyos, hívogató.

Minden tiszta, rendezett, kulturált.

Gyors sátorverést követően a tó parton töltöttük a nap hátralevő részét. Úsztunk, lazultunk.

Az estét a egy jó korsó Villacher mellett töltjük, ha már Villachban vagyunk. https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t4c/1/16/1f642.png:)

Gute Reise

Ica & Miklós

 

 

2. nap 2019.08.11. Camping Vierthaller - Bad Gastein

Start: Camping Vierthaller

Cél: Bad Gastein

Napi távolság: 53,00

Össz. távolság: 129.5 km

Szállás: Erlengrund Camping

https://www.kurcamping-gastein.at

 

Az éjszaka csendes, nyugodt volt, csak brigás párok voltak körülöttünk, akikkel egy ritmusban feküdtünk keltünk. Mindenki lustálkodott reggel, mivel a nagy pára miatt nehezen száradtak a sátrak, meg kellett várni az erős napsugarakat. Még tegnap este a szomszédunk szerzett nekünk valahonnan egy padot, igy nagyon kényelmes volt a reggeli. Már majdnem 11 óra volt, mikor kigurultunk a kempingből.

Az első 20 km nagyon sima, továbbra is követjük a Salzachot. A folyó ugyanolyan nyugisan, csendesen hömpölyög velünk szembe, mint ahogy mi tekerünk.

Schwarzach környékén a folyó egyre sebesebbé válik, ami jelzi a hegyek közeledtét. Gyorsan be is ültünk egy pizzériába erőt gyűjteni. :)

Kellett is az energia, kb. 580 méterről 1200 fölé emelkedünk. Pár tolással kibírható.

Nem is írom, hogy milyen szép az út, hisz gyönyörű. A hegyek mindig elvarázsolnak minket.

Szerencsére nem kellett minden hegyre felkapaszkodni, pár alagút segíti az utat.

A Klamm alagút az 1600 méterével nem lett a kedvencem, egy betonkorláttal voltunk elválasztva az autóktól. Máskor viszont az autóknak kialakított járat mellett volt bringás is, ami nagyon hangulatos volt. Egy sejtelmes, hosszú barlang. :)

A mindigmindenmegoldódik :) ezen az úton is kísér minket.

Amint kezd kiürülni a kulacs ott terem egy forrás, amint kimondjuk, hogy most már nézzünk szállást, pár perc múlva ott is a kempinget jelző tábla.

Lehet, hogy ez nem is csoda, hanem a profi kerékpárút tervezők érdeme?

Érdekes, hogy mennyire elterjedtek a motoros bringák. Amennyire érzékeltük, sokkal többen vannak, mint mi hagyományosak.

A mai kemping olyan, amilyennek lenni kell.

Szép környezet, patyolat tisztaság, nagyon kulturált vizes helységek. Még medence is van :)

Ha valami hibát keresnék, csak annyi, hogy szombaton 6-kor bezár a bár  :)

Kellemes meglepetés is ért. A tegnap esti pasi, aki padot szerzett nekünk, integetve, vidáman köszöntött minket, ahogy begurultunk a kempingbe.

Kezdenek kialakulni az "útibarátságok".

Gute Reise

Ica & Miklós

 

 

 

3. nap 2019.08.12. Erlengrund Camping - Bad Gastein határában

Start: Erlengrund Camping, Bad Gastein határában

Cél: Spittal an der Drau

Napi távolság: 58.91 km

Össz. távolság: 188.41 km

Szállás: Draufluss Camping

 

Éjjel esett, így megint nagyon vizes reggelre ébredtünk. A masszív felhők lábai a köröttünk lévő hegyeket taposták.

Újra 10 óra körül járt az idő, amikor elindultunk.

Bad Gasteinig cirka 2 km-t kellett tekerni. A város elmondhatatlan. Ezt egyszerűen látni kell!!! Kettészeli egy keskeny, mély völgy, két oldalt meredek sziklákon épült mesepaloták. Nagyon kemény, gyilkos emelkedő végig.

A főtérig eljutni nagy szenvedés volt, de a látvány mindenért kárpótolt.

A város központjában hatalmas vízesés zubog a mélybe, alig tudtunk szabadulni.

A meredek folytatódik tovább.

Az Alpok meg-meg villantja előttünk a háromezres, hófoltokkal tarkított csúcsait.

Böcksteinben hegyi vonatra kell szállni, ami szűk 10 perc alatt átrobog velünk egy 2500 méteres csúcs alatt.

A vonatból kiszállva őrült, száguldás következik. https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t4c/1/16/1f642.png:)

A vonatból kigördülő autók gyorsan elhagynak, így a bringásoké az egész széles szerpentin https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t4c/1/16/1f642.png:)

Spittalig (a szakasz vége) javarészt lejt, kisebb emelkedőkkel tarkítva.

Elhagytuk eddigi hűséges társunkat a Salzachot, és csatlakoztunk a Drávához. Ő már nem velünk szemben folyik, hanem velünk kanyarog az úton.

Az Alpok egyre távolabb kerül, a vad ormok helyett már csak a szelídebb arcát mutatja.

A környezet is változik, eltűntek a gyönyörű alpesi házak.

Átértünk Ausztria legdélibb tartományába, Karintiába.

Sátorverés közben nagy veszteség ért minket. Mindkettők visszapillantó tükre letört. A nagy bánatunkra megyünk, gyorsan iszunk egy sört. Vagy kettőt.

Gute Reise 

Ica & Miklós

 

 

 

1. nap 2019.08.10. Salzburg - Pfarrwerfen

Start: Salzburg Panorama kemping

Cél: Pfarrwerfen

Napi távolság: 68.56 km

Össz. távolság: 76.5 km

Szállás: Camping Vierthaller

https://www.camping-vierthaler.at

 

Tulajdonképpen a kempingtől már rajta voltunk az Úton, de mivel a túra a Mozartplaz-tól indul, bekanyarodtunk kicsit gyönyörködni a térben, és persze a "kötelező induló fotót" elkészíteni.

Az út nagyon jó minőségű aszfalt, néhány rövid murvás szakasszal tarkítva. A Salzach folyót követi, árnyas, fás, ligetes.

Az első ~20 km sík, de már engem fenyegetnek, Miklóst hívogatják (mert ő egy hegyimanó) az Alpok hófödte csúcsai. A látvány oly gyönyörű - smaragd mezők, méregzöld fenyvesek, fehér csúcsok, virágos, alpesi házak -, hogy a jelzések helyett a tájat nézzük, így megvan a szinte szokásos eltévedés. Ill. nem eltévedünk, hanem új helyeket fedezünk fel. https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t4c/1/16/1f642.png:)

Tulajdonképpen a mai nap 50 egynéhány km-t kellett volna tekernünk, de 68 lett belőle, egy vadászterülettel, ahol őzikék keresztezték az utunkat, és egy piszok nagy, de tényleg piszok nagy heggyel, tarkítva. Kb. 3 óránkba került a kitérő.

Hallein város hangulatos főtere egy kávéra csábított, hűs vizű falikút felfrissülést nyújtott.

Szükség is volt rá, mert elkezdődtek a hegyek folyamatosan fel-le.

Egy keményebb hegy után, árnyas padon, mogyoróbokor tövében költöttük el az ebédünket.

Az út gyönyörű. A hegyláncok egymásba fonódnak, szinte körülölelnek. Csak kapkodtuk a fejünket a meredek szakadékok, a fehér csipkézett hegygerincek láttán.

Későn értünk a napi szakaszunk végére, de kárpótolt a szép fekvésű kemping.

Pár méterre vertünk sátrat a Salzach folyótól, elképesztő sziklás panorámával. Igaz, a szépségnek ára van, csurom víz minden a folyó párájától. https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t4c/1/16/1f642.png:)

Ráadásul mire sátrat vertünk, zuhanyoztunk, bezárt a bár is.

Jó éjt, Gute Reise

Ica & Miklós

0. nap Salzburg

Start: Budapest

Cél: Salzburg

7.94 km bringa, a többi vonat https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t4c/1/16/1f642.png:)

Szállás: Camping Panorama Stadtblick

 

Hát újra úton. Juhééé. https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t4c/1/16/1f642.png:)

Az idén az Alpok - Adria kerékpárúton tekerünk.

A kezdőpont Salzburg, a cél az olaszországi Grado, ahol az Adriai-tenger partján pihenjük ki az út fáradalmait.

Szokásunk szerint nincs terv, csak az indulási és érkezési vonatjegyek a biztos pontok. A többi alakul https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t4c/1/16/1f642.png:)

Budapestről közvetlen vonatjárattal robogtunk Salzburgba.

Szinte óránként indul vonat, de a jegyeket érdemes időben megvásárolni, mivel járatonként csak km-en keresztül.

A vonat kulturált, tiszta, a központi pályaudvarra érkezik.

Egy árnyas, csendes kis kempinget találtunk, közel a pályaudvarhoz.

Kicsi, de nagyon tiszta, jól felszerelt.

Hát, a sátorverési rutinunkat vissza kell szereznünk, de holnapra meglesz.

Végre kipróbálhattam a karácsonyra kapott légágyat is.

A sátorszomszédok nem kis derültségére. Nagyon jót mulattak, ahogy fel-le szaladgálva igyekeztem levegővel megtölteni. https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t4c/1/16/1f642.png:)

Viszont nagyon irigykedtek a kényelmünk láttán.

Gute Reise

Ica & Miklós

Elhatározás

Az idei nyáron az Alpok - Adria kerékpárúton tekerünk.

Megszületett az elhatározás, elkezdtük az előkészületeket.

Mozart szülővárosából, Salzburgból indulunk, és az olaszországi Grado tengerparti városkája lesz cél.

Átszeljük az Alpokat, majd a túra legmagasabb pontjától, Bad Gasteintől lecsorgunk Villach-ig. Áttekerünk Olaszországba, majd Tarvisionál Udine felé haladunk lágy szőlődombok között, hogy Palmanován keresztül elérjük Gradonál a tengert.

Augusztusban indulás!



0_nap_terkep.jpg

 

22. nap 2017.08.17. Santiago - Budapest Köszönet

Napi táv: 0 km

Össz: 1056,97 km

Indulás: Santiago

Érkezés: Budapest

Szállás: Otthon

 

Újra itthon.

Drága barátaink, ismerőseink, követőink.

Itthon vagyunk.

Mi tele élménnyel, energiával, feltöltődve, megerősödve.

A drótszamaraink kicsit leharcolva, egy alapos karbantartás rájuk fér.

Köszönjük, hogy velünk voltatok az elmúlt 23 nap alatt!

Pár üzenet még megválaszolásra vár, 1-2 nap és behozzuk a lemaradást.

Szeretettel,

I & M

20170817_175926_a_mi_portugal_caminonk.jpg

A vázlatos útvonal:
terkep1.jpg

 

21. nap 2017.08.16 Santiago - Santiago reptér

Napi táv: 13,34 km

Össz: 1056,97 km

Indulás: Santiago

Érkezés: Santiago

Szállás: Santiago Reptér

 

Ember tervez...

A santiagoi kemping mellett van egy nagy pláza, sport és kerékpárüzletekkel. Még az indulás előtt szépen kitaláltuk, hogy reggel kérünk két dobozt, szépen becsomagoljuk a bringákat, taxit hívunk és már a reptéren is leszünk.

Megdöbbenve tapasztaltuk, hogy minden zárva. Ránéztünk a naptárra, és be kellett látnunk, hogy a tegnap éjféli tűzijáték, a hajnali 2-4-ig tartó rock-koncert nem a mi ünneplésünkre szólt , hanem aug. 15-e Mária mennybemenetelének az ünnepe, és a másnap itt munkaszüneti nap. Azt mondták, Party-day, akármit is jelent ez.

A zarándok nem akad fel "csekély" problémákon, szép nyugodtan összecsomagoltunk, és elkerekeztünk a reptérre, valami csak lesz alapon. Ha más nem, hazakerekezünk.

És egyébként is "ultreia et suseia"

Épphogy megérkeztünk, toljuk a bringákat a terminálban, azonnal mellénk termett a csomagolós bácsi, előkap 2 bringadobozt, és fél óra alatt olyan profi módon összecsomagoltunk, hogy ihaj

Irány Madrid!

Buen Camino!

I & M

20. nap 2017.08.15. Estorde - Santiago

Napi táv: 91,94 km

Össz: 1043,63 km

Indulás: Estorde

Érkezés: Santiago

Szállás: Camping as Cancelas

  

Hajnalban esett egy kis eső, így nem indultunk el korán, megvártuk amíg a sátor kiszárad. Már jóval elmúlt 10 óra mire kigördültünk a kempingből. Az utunk elején elnéztünk egy leágazót, kb 5-6 km után vettük észre. Naná, hogy nem fordultunk vissza, mindig csak előre, mindig magasabbra. Ezzel a kis elnézéssel mindössze 5-10 km-t vesztettünk, de időben legalább 3 órát. Akkora hegyeket kellett megmásznunk, hogy már a fenyveseket is elhagytuk, csak alacsony növésű tuják voltak. Már vártam, hogy elérjük a hóhatárt.  Oké, ez azért jókora túlzás.

Miután visszatértünk a helyes útra nagyon jó tempót tudtunk menni. Nem mentünk rá a Caminora, végig a főúton jöttünk. Ezek nagyon gyakran keresztezik egymást.

Mindössze egy órás pihenőt tartottunk, ebédelni kell! Az óceántól langusztával búcsúztunk.

Santiagoba hová is érkezhetnénk máshova mint a katedrális elé. Most, kicsit több mint 90 km megtétele után is majdnem olyan öröm volt megérkezni ide mint először. Az egész lelkünket elönti az öröm. Mindegy mikor érkezünk, reggel vagy este, ugyanaz a fieszta hangulat mindenfelé.

A caminó egyik nagy élményei közé tartoznak a röpke "barátságok". Találkozás, kicsi beszélgetés, majd mindenki megy a maga útján. Majd ha újra összehoz a véletlen, úgy borulunk egymás nyakába mint ezeréves cimborák.

A megérkezés örömét is tetézte, amikor egyszer csak szembejött velünk Albertó, egy olasz fiú, aki a kaliforniai barátnőjével, Leticiával járta az utat. Velük még Portóban vacsoráztunk együtt, majd a defektünkkor is összefutottunk. Ők tegnap érkeztek be. Mekkora véletlen ez ezernyi ember között.

A kempingbe jóval 9 óra után jelentkeztünk be.

Holnap már csak pakolós napunk lesz, így tulajdonképpen ezen az estén ér véget a mi Caminonk. Most ünnepelünk, felidézzük a milliónyi szép emléket.

Buen Camino!

I & M

19. nap 2017.08.14. Estorde

Napi táv: 0 km

Össz: 951,69 km

Indulás: Estorde

Érkezés: Estorde

Szállás: Caming Ruta Finisterre

 

A mai nap az abszolút pihenés napja. Kicsit borús volt a délelőtt, így sétáltunk a környéken. Megnéztük a szomszéd falut. 3 ház és 3 hórreo az egész.

Délután szunyókáltunk, lenéztünk partra, nadrágban és pulcsiban.  kifejezetten kellemes volt. Holnap hosszú utunk lesz, indulunk vissza Santiagoba. A telefonokat, kamerákat és power bankokat is fel kellett töltenünk.

Újra leírom, hogy el ne felejtsük, a csomagba kell egy T elosztó!

Buen Camino!

I & M


 

18. nap 2017.08.13 Finisterra

Napi táv: 40,19 km

Össz: 951,69 km

Indulás: Estorde

Érkezés: Estorde

Szállás: Caming Ruta Finisterre

  

A Finisterre-szirtfok kb. 10 km-re van a kempingünktől, így egy kényelmes reggeli után nekivágtuk. Nagyon furcsa volt csomagok nélkül kerekezni, a pillekönnyű bringákkal.

Az út szinte 3 részre oszlik. Durva emelkedő, majd a magasságot amit megszereztünk percek alatt elveszítjük a szélsebes lejtőn, hogy újra felküzdhessük magunkat a szirtre.

A világítótoronnyal koronázott szirtfok nagyon különleges hangulatú, ihletett vidék. Hiába, mégiscsak a világ végéről kémlelünk a végtelen nyugati égbolt felé, s addig szárnyal a tekintetünk, amíg az ég beleszakad az óceánba.

Valójában van egy nyugatabbi pontja az európai kontinensnek Portugáliában, de ki törődik itt ezzel?

Az elnevezés még a római időkből ered, akkor ez a szirtfok jelentette az ismert világ legnyugatibb pontját.

A hagyomány szerint az ideérkező zarándokok itt elégetik a ruháikat, megszabadulva az anyagi világ terheitől, melyek elszállnak, mint a füst. Jelképezve ezzel az út alatt végbemenő lelki változást is. Ma már a műszálas ruhák és a nagyszámú zarándok miatt kérik, hogy tekintsünk el ettől a hagyománytól. GYŐZZÖN A FÖLD!!!!

Egy darabig élveztük a látványt -habár ezzel soha nem lehet betelni -, elkészítettük a "kötelező" fényképeket, majd visszagurultunk a városba. A délutánt a finom fehér homokos, hosszan elnyúló parton töltöttük. Nem állítom, hogy pancsoltunk a kb.18-19 fokos vízben, de megmártóztunk.

Este újra feltekertünk a szirtre, a bárban vettünk két pohár sangriát, kerestünk egy sziklát és kiültünk várni, hogy a végtelen víz elnyelje a napot. A látóhatáron már nem is lehetett megkülönbözetni hol ér véget a víz, hol kezdődik az ég. Az ég kicsit felhős lett, millió sugárban szórva szét a fényt. A nap ereje egyre gyengült, enyhe szél támadt.

A háttérben a bár teraszán zenekar játszott. Ettől szívesen eltekintettünk volna.

Nagyon sokan jöttek. Amennyire lehetett igyekeztünk kizárni a többieket. Csak néztük a látóhatáron vízbefúló napot, eszünkbe jutottak az utunk emlékei, a megszámlálhatatlan felejthetetlen pillanat. A naplemente a pároddal romantikus, giccses dolognak tűnik. De nem volt az. Inkább lélekbemarkoló, szívszorítóan szomorú. Aki az ÚT végén a Finisterre-fokon megnézi a naplementét másnap új emberként ébred.

Úgy legyen!

Buen Camino!

I & M

20170812 142231 Estorde Camping Rua de Finisterre

17. nap 2017.08.12 Muxia - Estorde

Napi táv: 37,38 km

Össz: 911,5 km

Indulás: Muxia

Érkezés: Estorde

Szállás: Caming Ruta Finisterre

 

 

Reggel a gyalogos zarándokok már 6 óra előtt mozgolódtak, és hétkor már mind elindultak. Mi és egy másik bringás pár még fél kilencig szunyókáltunk. Ekkor már finoman ugyan, de lassan kisöprögettek minket :)

Megvettük a reggelinket, és lementünk a partra az "öreg hölgy bárkája" árnyékában reggelizni. Hárman költöttük el a reggelit, mert egy tündéri kutyus is hozzánk szegődött.

Félúton Finisterre felé egy erdei pihenőnél megálltunk frissíteni, és a padon hagytam a sisakom a kamerával a tetején. Négy km után vette észre Miklós, hogy nincs a fejemen. Nem szoktam elhagyni a cuccaim, de ezen az úton már ez a második. Miklós fordult érte vissza, szerencsére meglett.

Kora délután érkeztünk abba a kempingbe, ahol már tavaly is laktunk. A "helymutogató fiú" az előző évi helyünkre jelölte ki a kis birtokunkat. Szuper hely! Mandulafenyők árnyékában, jól szeparált, óceáni panorámával.

Egy könnyű ebéd után vettünk egy üveg bort, majd lementünk abba az öbölbe, amit még tavaly fedeztünk fel. Ez a mi öblünk.

Nagyon érdekes volt a kora este megérkező dagály. Szemlátomást foglalta el a partot a víz. Minden egyes szelíd hullám, közel fél métert jelentett. Nem egész egy óra alatt 25-30 méterrel lett keskenyebb a part. Ahol a víz megjelent, kis rákocskák bújtak elő a kövek alól.

Az egész délután édes semmittevéssel telt.

Buen Camino!

I & M

20170812 101519 Muxia Turistic Office előtt a Muxianaval

 

Muxia-i hangulat:

Teljes:

16. nap 2017.08.11. Santiago - Muxia

Napi táv: 77,35 km

Össz: 874,12 km

Indulás: Santiago

Érkezés: Muxia

Szállás: Albergue Bela Muxia

 

Reggeli után újra útra keltünk. Természetes volt, hogy jókora kitérőt tettünk, hogy átkerekezzünk a katedrális előtti téren. Ez olyan nekünk, mint egy mágnes.

Kemény tempóban tekertünk, egész nap, nem tértünk rá a gyalogos útra. A táj nagyon dimbes-dombos, hegyes-völgyes, erdőket, mezőgazdasági területeket, falvakat vág ketté az aszfaltcsík.

Egy kis faluban újra olyan kulináris élvezetben volt részünk, hogy ihaj  Sűrű, pacalos, kolbászos, csicseriborsó leves, majd cupákos, párolt, sült vastag marhalábszár szeletek, keresztbe szelve, csonttal a közepén, steak burgonyával. Nyami.

Az út az utolsó kb. 20 kilométerig végig ismerős volt a tavalyi caminónkról.

Este hét körül érkeztünk Muxíába, és szinte azonnal találtunk szállást egy magán albergueben. Igaz, hogy a szobában 8 emeletes ágy van, de nagyon tiszta, kulturált, a vizesblokk hibátlan, a lepedő a párnahuzat 1x használatos. Csak ledobáltuk a cuccainkat, és elindultunk sétálni. A sétából hegymászás lett, majd tovább a híres kéttornyú Nosa Señora da Barca templom felé. A templom neve annyit jelent, hogy az "öreg hölgy bárkája". A XVIII. században épült, közvetlenül az óceán partjára. Nem messze tőle egy világítótorony, A legenda szerint Mária hajója itt ért partot.

Mielőtt elérnénk a templomot, egy monumentális, kettéhasított szikla állja az utunkat. A 2000-es évek elején zátonyra futott és elsüllyedt olajszállító hajók, valamint az általuk okozott természeti katasztrófának állít emléket.

Úgy emlékszem, a templom előtti sziklákról szórta Martin Shean fia hamvait az óceánba a The Way c. filmben. Ezeken a sziklákon ülve, több zarándokkal, turistával együtt leültünk naplementét nézni. Végül nem vártuk meg, hogy a napot teljesen elnyelje az óceán. Egyrészt fáztunk, másrészt ezt az élményt holnapra, Finisterrébe tartogatjuk.

Buen Camino!

I & M

Izelítő:

 

A teljes:

15. nap 2017.08.11. Santiago

Napi táv: 5,41 km

Össz.: 796,77km

Indulás: Santiago

Érkezés: Santiago

Szállás: Camping as Cancelas

 

 

 

Reggel kényelmesen ébredtünk, majd lementünk a Szent Jakab-katedrálisba a déli misére. Sajnos a főkapun nem lehet bemenni a templomba renoválás miatt.

Minden délben a zarándokokért celebrálják a misét. A bevezetésben felolvassák az előző nap beérkezett zarándokokat, nemzetiség és induló állomás szerint csoportosítva.

Ha jól hallottuk, Lisszabonból két magyar érkezett. Ünnepi alkalom is volt, külön köszöntöttek pár önkéntest. A mise végén meglengették a világ legnagyobb füstölőjét a híres Botafumeirot, amely lengetéséhez 8 szerzetes ereje kell, és a kereszthajón leng végig a 11. század óta. A kezdetben állítólag azt a célt szolgálta, hogy a katedrális padlójára leterített szalmán heverő zarándokok istentelen bűzét enyhítse. Fantasztikus látvány, közben szól az orgona, az egész templomot belengi a tömjén.

A mise után megnéztük Szent Jakab díszes ezüst koporsóban őrzött ereklyéit, majd felmentünk a főoltár mögé, ahol Szent Jakab aranyozott szobra áll évszázadok óta. Ez a katedrális a világ legnagyobb zarándok temploma. Óriásiak a méretek, nagy a tömeg, de mégis mélységes alázatra késztet.

A délutánt a pihenésnek szenteltük, csak sétálgattunk, nézelődtünk a városban. Az egész belváros olyan mint egy méhkas, lüktet, nyüzsög.

Később visszatértünk a katedrális előtti térre (Praza do Obredorio). Leültünk a tér közepére a meleg kőre, néztük ahogy beérkeznek a zarándokok. Jó látni, átélni az örömüket, a meghatottságukat. Ledobják a kőre a hátizsákot, lefekszek a földre, kiengednek, nézik a katedrálist. Az ismerősök egymás nyakába borulnak, készülnek az örömfotók. Van aki örömtáncot jár, van aki sír. A legtöbbjük sántikál, kötés a lábán, szorító a térdén, de most nem számít, nem fáj semmi.

Estére visszatértünk a szállásunkra, most még borozgatunk, felidézve az elmúlt napok emlékeit.

Buen Camino!

I & M

 A zarándokmise a katedrálisban:

14. nap 2017.08.09. Alba, A Cendora - Santiago

Napi táv: 62,85 km

Össz. : 791,36 km

Indulás: Alba, A Cendora...

Érkezés: Santiago

Szállás: Camping as Cancelas

 

Reggel korán elhagytuk a kísértethotelt.

Nagy előnye volt a korai indulásnak, hogy teljesen kihalt volt minden, jól haladtunk. Nagyon lassan ébred itt minden, még a kakasok is csak fél kilenc körül kezdenek kukorékolni.

A galíciai hegyek kezdik megmutatni szépségüket. Egész nap gyötrelmes hegymenetek, szélsebes lejtek. A hőmérséklet 24-25 fokra csökkent, kabátot kellett felvennünk.

Sötét felhők gyűlnek össze a fejünk felett, majd szétoszlanak, ezt a játékot űzték egész délelőtt.

Eukaliptusz, fenyő és szelídgesztenyefák körülöttünk.

Padrónban költöttük el az ebédünket, a szokásos sziesztánkat.

A legenda szerint, amikor Szent Jakab testét hajón Compostelába szállították, Padrón volt az a hely, ahol először partot ért.

A helyiek nagyon büszkék Rosaria de Castróra, Galícia leghíresebb költőjére, aki szintén itt élt. Mi sajnos nem ismerjük, de majd pótoljuk ezt a hiányosságot.

Az útnak ezen a szakaszán már sokan vannak. Családok, iskolás csoportok, baráti társaságok, túrázók indulnak útnak, csak az utolsó 20-50-100 km-t járják végig.

Padróntól egyhuzamban tettük meg az utat Santiagoig. Szinte végig emelkedik, de mintha húzott volna valami, csak róttuk a kilométereket. Fél hét körül érkeztünk a katedrális előtti térre. Nagyon szívszorító, megható érzés volt újra itt állni. Kicsit meg is könnyeztük.

A Zarándokhivatalban a tavalyi sorhoz képest is többen voltak, pedig akkor is megdöbbentünk a zarándokok tömegén. Miklós beállt a sorba, én addig információt szereztem a Muxia, Finisterre útról. Habár sok peregrino állt sorba, aránylag gyorsan haladtunk. A compostela birtokában visszamentünk a térre, és átadtuk magunkat az örömnek az ott lévő zarándokokkal.

Az utunk legfontosabb szakaszához érkeztünk, de az út még előttünk. Vár még ránk Muxia és Finisterre.

Buen Camino!

I & M

 

13. nap 2017.08.08. Vigo - Alba, A Cendora

Napi táv: 55,54 km

Össz. : 728,51 km

Indulás: Vigo

Érkezés: Alba, A Cendora

Szállás: Hotel Restaurante Corinto

 

Vigo igen nagy város, hosszan elnyúló beach-csel, melyet már kora reggel birtokba vesznek a futók, a sétálók.

A parton reggeliztünk, de nem volt bátorságunk megmártózni a vízben. A délelőttöt Vigoban töltöttük, tekeregtünk.

A több kilométer hosszan elnyúló kikötőben a hatalmas óceánjárók mellett sok turista hajó is indul a környező kis szigetekre pár órás vagy egész napos programot kínálva.

15-20 km kellemes út után érkeztünk Redondelába. Ez egy jelentős állomás, itt ér össze a parti és az eredeti camino.

A következő megállónk Arcade városa volt, mely híres az osztriga éttermeiről, de nem kockáztattunk.

Innen sima utunk volt Pontevedra felé. Itt egy pár napra búcsút intettünk az óceánnak, ami több száz kilométeren keresztül hű társunk és iránytűnk volt. Az út a kontinens felé folytatódik.

Pontevedra ámulatba ejtő város a templomaival, szinte megszámlálhatatlan hangulatos terével. Az egész város egy nagy fieszta. Annyira magával ragadott a város és a hangulata, hogy csak kora este kezdtünk el szállást keresni, de hiába. A város megtelt.

A tavalyi és a mostani zarándokutunk első negatív élményét is itt éltük meg.

Egy albergében két öreg recepciós volt. Már alig akartak velünk szóba állni, egyre csak azt hajtották, hogy spanyolul beszéljünk. Mikor kiderült, hogy ez reménytelen, kibökték, hogy nincs hely. Szép füves terület vette körül az épületet, és mutattuk, hogy van sátrunk.

Erre az öreg leüvöltötte a fejünket. Még jó, hogy nem értettük, de így is nagyon csúnya volt.

Egyszer csak egy magyar nő megszólalt mellettünk, hogy ha fizetünk fejenként 2 €-t, zuhanyozhatunk, és kapunk egy tornaterem címet, ahol a földön alhatunk.

A hölgynek nem volt más választása hisz ő gyalog volt, de mi tovább indultunk, rábíztuk magunkat a sorsra. Mindenhol azt mondták, hogy 12 km-re van szállás, ha az is tele, akkor 18 km-re.

Miután 4-5 km-re elhagytuk a várost, észrevettünk egy hotelt, de bezárva. Már kilenc óra felé járt, és becsengettünk. Egy kedves nénike nyitott ajtót, aki először elzárkózott, de aztán megesett rajtunk a szíve, kinyitott nekünk egy szobát, azzal a feltétellel, hogy reggel 9-ig el kell tűnnünk. A szoba nagyon szép, fürdőszobás, mindennel felszerelt.

A hotel üres, csak mi vagyunk. Nem tudom, hogy a jó szerencsénk, vagy a zarándokok védőszentje van mellettünk, de valahogy mindig minden szerencsésen megoldódik.

Buen Camino!

I & M

 

12. nap 2017.08.07. A Guarda - Vigo

Napi táv: 39,6 km

Össz. : 672,97km

Indulás: A Guarda

Érkezés: Vigo

Szállás: Camping PLAYA - Samil

 

Reggel lassan, lustán keltünk, mint a nap. Az óceán felett vékony felhőréteg lebegett, mely megmaradt szinte egész nap. A füvet, a sátrat vékony harmat, páraréteg fedte. Még 9 órakor is álmos, csendes volt minden.

Amikor az óceán visszahúzódik, a sima, hatalmas kövek között sok-sok kis tisztavizű, sekély "medencét" hagy maga után, melyeket a nap gyorsan felmelegít. Így, ha az óceán hideg, erős hullámveréses vizében nem nagyon lehet fürödni, ezekben a kis medencékben mindenkinek privát fürdőhelye van. A parti homok, végig olyan finom, mint a porcukor.

Csak dél körül indultunk, előtte feltöltöttük az összes kütyünket. A szűk keresztmetszet a konnektorok száma. Egy T elosztónak nagy hasznát vennénk.

Lassan, nyugodtan tekertünk, továbbra is lenyűgöző a természet szépsége.

Közvetlenül a part vonalán, végig nagyon jó minőségű, a főúttól biztonsági sávval elválasztott kerékpárút vezet. Nem kell figyelni az irányra, ha az óceán a bal kezünk felé van, jó helyen járunk. Ezt az utat a helyiek is nagyon kihasználják, itt futnak, bringáznak a családok.

Lankás emelkedők, lassan, lustán elnyúló lejtmenetek.

Hamarosan elérjük Baionát. Elegáns, történelmi városközpont, lenyűgöző a város fölé magasodó erőd.

Vigoba érve úgy döntöttünk sátrat verünk. Egész barátságos kempinget találtunk.

Szinte tapintható, hogy Spanyolországban mennyivel nagyobb kultúrája van a zarándokútnak. Láthatatlanul, de egy teljes iparág áll a zarándokok mögött. Mi azt érezzük, hogy minden rendben, sok olcsó szállás, zarándokmenü, célirányos tájékoztatás, a helyiek fejében ott él a zarándokút.

Portugáliában Portóig napi gondot jelentett a szállások keresése, Portótól már sokat javult, de furcsa volt, hogy, több albergueben is megkérdezték, hogy van-e foglalásunk. Természetesen nem volt, így nem is volt hely. Egy zarándok honnan tudja, hol éri az este?

Ez nem panasz, kritika, csak más szemlélet. A gyönyörűbbnél is gyönyörűbb portugál partokon ha kiépítenék ezt a spanyol rendszert, akár Farotól, százezrek tennék meg ezt az utat is végig.

De ez csak elmélkedés. A hosszú kilométerek alatt sok mindenre gondol az ember. Az út nyugalma, az esti megérkezés érzése leírhatatlan

Buen Camino!

I & M

 

11. nap 2017.08.06. Pinhal da Gelfa - A Guarda

Napi táv: 61,5 km

Össz. : 633,37 km

Indulás: Pinhal da Gelfa

Érkezés: A Guarda

Szállás: O Muino Camping

 

A mai első megállónk Caminha volt, mi más is lehetne, mint egy hangulatos, óceánparti város. A templomban kértünk pecsétet. Beinvitáltak a parókiára, hát a szavunk elállt. Gazdagon faragott fakazettás falak és mennyezet, csodálatos, látszatra is sok százéves komódok. Férfierő kellett a fiók kihúzásához, akkora volt, ahonnan a pecsétet elővették. A pecsét mellé kaptunk a templom védőszentjéről egy lapocskát, imával ...a hátoldalán.

Ma elhagytuk Portugáliát. Az utolsó portugál városunkban Vila Nova de Cerveirában ebédeltünk, kirakodóvásárral, tűzijátékkal búcsúztattak minket

Az étel a szokásos, a pincérre bízzuk, valami portugált. Kaptunk valami sűrű hínár, vagy uborkahéj levest, kolbásszal, kukoricakenyérrel. Isteni finom volt.

Mivel Caminhában nem vártuk meg a kompot, ami átvitt volna a hátáron, így a Miňo folyó hídján léptük, ill. tekertünk  át Spanyolországba, ami egy kb. 20 km-es kitérőt jelentett. Jó volt az út, nem jelentett gondot. A híd közepén integettünk Portugáliának.

Visszagondolva, fantasztikus helyeken jártunk, csodálatos országot, kedves embereket ismertünk meg.

De a zarándok előre néz!

A táj nagyon hirtelen változott, az óceánba beleszakad a part menti hegység, tipikus galíciai vidék, megjelentek a környékre jellemző hórreók is.

A camino jelölése tökéletes, végig kerékpáros jelzéssel.

Estefelé eddigi életünk, legcsodálatosabb kempingjét hozta utunkba a jó sorsunk. Már messziről gyönyörködtünk egy szirten álló szélmalomban, és mikor mellé értünk, kiderült, hogy ennek árnyékában verhetünk sátrat. Az óceán pár méterre van tőlünk, a hullámok zenéjére fogunk elaludni. Ennél jobban felszerelt és szebb fekvésű kempinggel még nem találkoztunk. Ráadásul jelentős zarándok kedvezményt is kaptunk a szállás árából.

Most a parton a langyos óceáni szelet élvezve, egy üveg Sangria mellett írom a blogot, és várjuk a naplementét.

Ma már spanyolul köszönök el.

Buen Camino!

I & M

 Rövid ízelítő:

A teljes:

10. nap 2017.08.05 Fão - Pinhal da Gelfa

Napi táv: 54,6 km

Össz. :571,87 km

Indulás: Fão

Érkezés: Pinhal da Gelfa

Szállás: Sereia Da Gelfa Camping

 

 

 

Indulás után valami Nemzeti Parkon haladtunk keresztül, de vagy rossz úton mentünk, vagy nem vettük észre. Elég unalmas 25 km következett. Sok profi kerékpáros edz ezen a szakaszon. Egyszer még egy gruppettó tagjai is lettünk pár másodpercre.

A tükörből láttuk, hogy jön egy 10-15 fős csapat. Minden erőnket beleadva elkezdtünk tekerni. Hirtelen, szinte ránk zúdultak, körbevettek, kiáltottak pár biztató szót, majd úgy hagytak ott, mintha állnánk.

Érdekes ez a pár másodperces kapcsolat a versenyzőkkel. Akár elhúznak mellettünk, akár szembe jönnek, soha nem mennek el integetés, köszönés biztatás nélkül. 1x mikor épp szenvedtem hegynek felfelé, egyik szembejövő elengedte a kormányt, a kezével tekert, és kiabált, hogy "forsza, forsza". Ezek a pillanatok feldobják az unalmas kilométereket.

Ebédidőben érkeztünk Viana do Casteloba. A legenda szerint a kr. e. I. században a rómaiakat annyira lenyűgözte Viana szépsége, hogy mikor ideértek, azt hitték a Paradicsomba jutottak. Ebben a festői városban ebédeltünk, sziesztáztunk.

Innen továbbhaladva már egyáltalán nem mondható unalmasnak az utunk. Visszatértünk a partra. Akkora szél fújt velünk szemben, hogy alig tudunk tekerni.

Ha hátulról fújna, hajtani se kellene. Teljesen sík terep, mégis csak ritkán lépjük át a10 km/ órát. A szél süvölt, a hullámok dübörögnek, csak egész közelről értjük egymás szavát. Kihalt a környék, csak 1-1 védettebb öbölben elvétve néhány pecás, nagyon hosszú bottal, vagy 1-1 nudista pár. A természet zaja ellenére nagyon békés, nyugalmat árasztó az út.

Minket is elcsábított a finom homok, leheveredünk egy órácskára. A víz nagyon hideg, Miklós azért belemártja a lábát.

Az út javarészt murva, időnként rövidebb fahidas szakaszok.

Tekerés közben megvilágosodtam a fahidakkal kapcsolatban. Ez természetvédelem. Nem tudják széttaposni a part flóráját és faunáját az emberek. Így igen változatos a növényzet a homok szélén, a híd alatt.

Az utolsó 10 km aszfalt, árnyas erdő és kis falvak.

Ezen a szakaszon egyáltalán nem találtunk Camino Santiago jelzést, de nem is hiányzik. Egyszerűen nem szabad eltávolodni az óceántól, és nem lehet eltévedni.

Ancorában egy nyüzsgő campingben vertünk sátrat. A bárban a szokásunkká vált esti pohár vörösbor mellett fejezem be a blogot.

Bom Caminho!

I & M

 

9. nap 2017.08.04. Porto - Fão

Napi táv: 54,8 km

Össz. : 517,27 km

Indulás: Porto

Érkezés: Fão

Szállás: Clube de Campismo e Caravanismo de Barcelos

 

A reggelit még Portóban költöttük el, majd a Ponte Móvelen áthaladva lassan elhagytuk a várost. Az utunk közvetlenül az Atlanti-óceán partján halad, nagyon jól kiépítve. Néhol bicikliút, de zömében közvetlen a parti homok végén kb. másfél méter széles épített "fahíd". Ezt az utat nem véletlenül hívják parti útnak. Ennél "partibb" nem is lehetne....

Néha vannak nehézségek, meredek lépcsők, de ilyenkor mindig ott terem valaki, aki segít cipelni a bringákat. Az óceán olyan lélegzetelállítóan gyönyörű, hogy alig tudom levenni róla a szemem, pedig a keskeny pallót kellene nézni, amin haladunk. Több méter magasra szökő hullámok törnek meg a parton, fehér tajtékot vetve, majd a szikláknak csapódva 10-20 méter magasan porlik a víz, finom párát hagyva maga után  Az erős morajlás, mint zene kíséri az utat. Portótól kb. 15 km-re Castro de Sao Paio egy parti vendéglőjében egy pohár portóival, búcsúzunk a várostól.

Az erős, testes bor kissé megütött, így várnunk kellett egy félórát az indulással, de ezzel a panorámával élvezet volt.

11 óra körül a hőmérséklet 31,6 fok volt, de az óceán felől fújó szél miatt nem érezzük. Néha felmerült bennünk hogy felvesszük a pulcsinkat, de velünk szemben mindenki félmeztelenül, vagy fürdőruhában jött, így nem akartunk hülyének látszani.

Ebédnél nem sokat kell válogatnunk a portugál étlapról a csak portugálul beszélő pincérekkel. Rájuk bízzuk, jót és sokat. Eddig nem csalódtunk.  Amíg a mi pocakunk megtelt, Miklós első kereke leeresztett. Egy szép hasadást találtunk a belsőn. Cserére szorult.

Vila do Conde középkori városközpontjában sok időt eltöltöttünk.

Az utunk többi része nyüzsgő fürdőhelyeken vezetett, ahol ezerrel szólt a Despacito , majd kb. 10 kilométer hosszon macskaköves, mezőgazdasági területen rázkódtunk.

Fão campingjében szálltunk meg éjszakára.

Az út végig jól jelölt.

Bom Caminho!

I & M

 

8. nap 2017.08.03 Sao Joao da Madeira - Porto

Napi táv: 51,6 km

Össz. : 462,47 km

Indulás: Sao Joao da Madeira...

Érkezés: Porto

Szállás: Refúgio Peregrinos Senhora da Hora

 

 Reggel elbúcsúztunk Sao Joao da Madeiratól, nem túl nehéz szakasz következett. Kb. 10 km után vettem észre, hogy elhagytam a kulacsomat.:( Szerencse, hogy van egy kis flakon tartalék vizem, és a Miklóséból is iszogattam). Szerencsére szinte azonnal észrevettünk egy bringás boltot és Miklós vett nekem egy szuper hőtartósat.

Arrifana nevezetes a kék színű templomáról, így tettünk egy kis kanyart. Megérte. A lábazattól a tetőig a tipikus portugál-mintás kék színű kerámiaburkolat, és festett képek.

Portó előtt 7-8 km-re faszénparázson sütöttek kilapított egész csirkét, finom friss zsemlét, sört kínáltak hozzá, ennek nem tudtunk ellenállni, vettünk egyet. Ilyen finom csirkét még nem ettem, kellemesen füstös, fűszeres. Még aludtunk is a parkban egy félórát.

Nagyon korán Portóba értünk, ami látvány hirtelen a szemünk elé tárult... az tényleg lélegzetelállító, leírhatatlan. Hegyoldalra épült, színes épületek, égbenyúló katedrálisok, forgatag, hangzavar, szinte káosz. De valami csodás káosz.

A Ponte Dom Luis I hídon verekedtük át magunkat, hát ami dugó ennek a környékén van, ehhez képest egy pesti csak Kismiska. A híd lábától olyan panoráma nyílik a városra, ami szintén leírhatatlan. Azt hittem Lisszabonba lettem szerelmes, de nem. Az új szerelem Portó. Egész délután nézelődtünk a Ribeira negyedben, felmásztunk a Se Katedrálishoz, innen indul a Portugál Camino Portó - Santiagoi szakasza. Szűk sikátorokon ereszkedtünk le, majd megmásztunk egy másik hegyet, melynek tetején a Clerigos Towelt és a Carmelo templomot. A sikátorokban élénk családi élet zajlik, mosnak az utcai csapnál, a szomszédok az ablakból kiabálnak át egymásnak.

Nem is tudtunk elszakadni Portótól, egy nagyon családias albergét találtunk, ennek a kertjében vertünk sátrat. Nagy közös vacsorával kedveskedtek, melyhez finom portói dukált.

Ez már igazi zarándoklét, ez az igazi!!!

Bom Caminho!

I & M

 

7. nap 2017.08.02. Mealhada - Sao Joao da Madeira

Napi táv: 74,9 km

Össz. : 410, 87 km

Indulás: Mealhada

Érkezés: Sao Joao da Madeira

Szállás: Flagworld Hotel 4*

 

A hotelban volt reggeli, így terített asztal mellől indultunk.

Az első 20 km nagyon forgalmas út mellett vezetett, de egy elég széles biztonsági sávon, így nem volt zavaró a forgalom. Átmentünk az Avelas de Caminhon, melynek szoros kapcsolata van a Camino de Santiagoval. Nem tudtuk kideríteni, hogy mi ez a különleges kapcsolat, majd otthon utánajárunk. De ha esetleg valaki tudja....

Águeda és környéke nagyon érdekes. Valami hihetetlen módon vonzódnak a színes esernyőkhöz. A sétáló utcát valóságos tető borítja a sokszínű esernyőből összerakva, és minden ház erkélyét, ablakát is ezekkel díszítik.

Águeda után már erdős, kisforgalmú aszfalt úton tekertünk tovább, eukaliptusz és fenyves erdőkön keresztül. Egy darabig a Via Romana XVI néven ismert ősi római úton haladtunk, majd a Rio Marnelen átívelő római hídon keltünk át.

Bementünk egy temetőbe. A hagyományos sírok mellett sok a családi kripta. Az ajtóval szemben van egy oltár, majd két oldalon egymás felett koporsó méretű fakkok, benne koporsókkal. Az újabbak letakarva, a régi, fakoporsók fedetlenül. Némelyiket már kikezdte az enyészet.

Albergaria a Velhában ebédeltünk. Ha már Portugália, akkor legyen hal. Csak portugálul beszéltek az éttetemben, vicces volt menyire nem értettük egymást Miklós végül nem bízta a véletlenre, marhát rendelt, Én a pincérre bíztam magam. Érdekes menüt kaptam.  Finom, barna színű sűrű levest, sok babbal, tésztával, majd egy nagy tál leveses tésztát nagy haldarabokkal, füle-farka benne, és jó pár halszem kacsringatott rám Kellemesen csípős, finom volt.

Szieszta után a következő nagyobb megállónk Oliveria de Azeméis volt. Gondolkoztunk, hogy itt töltjük az éjszakát, de csak egy 4*-os hotelt találtunk, így tovább kerekeztünk a kb. 8 km-re lévő São João da Madeiraba. Ez nem volt valami jó döntés, mert szállás terén teltház van a városban. Térültünk, fordultunk, már a fél város nekünk keresett peregrinosokhoz méltó szállást, de nem volt. Mivel nem akartunk a parkban aludni, kénytelenek voltunk egy szobát kivenni, egy szintén 4*-os, business hotelben jóval magasabb áron.

Nem illik ez a luxus zarándokokhoz.

De a zarándok elfogadja ami adatik.

Bom Caminho!

I & M

 A római út:

 

süti beállítások módosítása